Autorka opisuje život politických utečencov, ktorých sa zhŕklo na tisíce v malom, roku 1940 ešte slobodnom prístave Marseille. Ústrednou postavou románu je mladý nemecký robotník, ktorému sa podarilo ujsť z nemeckého koncentračného tábora a zachrániť posledné nedokončené dielo mŕtveho nemeckého spisovateľa. Román je hlbokou úvahou nad úlohami a zodpovednosťou spisovateľa v najťažších chvíľach pre národ.

román

Sprisahania proti Hitlerovi.

román

Akik a hírekben szerepelnek...

Predlohy a návody na štrikovanie.

Mit akar a mai szociáldemokrácia?

Beszéd az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár Művelődési Házában - 1968 február 5
Üdvözlő beszéd a kommunista és munkáspártok budapesti konzultatív találkozóján - 1968 február 33
Felszólalás a Hazafias Népfront IV. kongresszusán - 1968 április 40
Beszéd Tallinnban barátsági nagygyűlésen - 1968 július 57
Beszéd Moszkvában a szovjet-magyar barátsági nagygyűlésen - 1968 július 64
Előszó Komját Irén "Mező Imre" című könyvéhez - 1968 október 79
Beszéd a Budapesti Harisnyagyárban tartott gyűlésen - 1968 október 81
Beszéd a Központi Bizottság ünnepi ülésén, a párt megalakulásának 50. évfordulóján - 1968 november 97
Bevezető a "Terézváros munkásmozgalma 1867-1945" című könyvhöz - 1969 november 121
Beszéd a Győr-Sopron megyei pártbizottság és tanács együttes ünnepi ülésén - 1969 február 126
Felszólalás a szocialistabrigád-vezetők harmadik országos tanácskozásán - 1969 április 136
Felszólalás a kommunista és mukáspártok moszkvai tanácskozásán - 1969 június 152
Megvannak a nyugodt munka feltételei - 1969 július 170
Beszélgetés Giuseppe Boffával, a l Unita, az Olasz Kommunista Párt központi lapjának különtudósítójával - 1969 november 174
Sajtóértekezlet Prágában - 1969 december 191
Képviselői beszámoló a Láng Gépgyárban - 1969 december 203
Pohárköszöntő az országos agitációs és propagandatanácskozáson - 1970 február 223
A párt ifjúságpolitikájának néhány kérdése - 1970 április 226
Levél a "Vallomások Somogyról" Szerkesztőségének - 1970 március 236
A szocializmus - a világfejlődés fő iránya - 1970 április 240
Beszéd az országgyűlés ünnepi ülésén hazánk felszabadulásának 25. évfordulóján - 1970 április 257
Lenin - a szocializmus építésének teoretikusa és szervezője - 1970 április 279
Felszólalás a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának ünnepi ülésén - 1970 április 293
Levél az V. nevelésügyi kongresszushoz - 1970 szeptember 298
Válasza a "New Age", az Indiai Kommunista Párt központi lapja tudósítójának kérdéseire - 1970 november 300
A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának beszámolója a párt X. kongresszusán - 1970 november 310
Vitazáró beszéd az MSZMP X. kongresszusán - 1970 november 377
Pohárköszöntő a Munkásőrség központi törzs- és alegységparancsnok-képző iskoláján - 1971 február 392
Válasz a József Attila Gimnázium "Fiatalok" című lapja munkatársainak kérdéseire - 1971 február 405
Válasz R. C. Longworth-nak, a UPI tudósítójának - 1971 március 411
Felszólalás az SZKP XXIV. kongresszusán - 1971 április 430
Beszéd az Északi Járműjavítóban rendezett választási naggyűlésen - 1971 április 435
Felszólalás a Bolgár Kommunista Párt X. kongresszusán - 1971 április 456
Felszólalás Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusán - 1971 május 461
Felszólalás a Német Szocialista Egységpárt VIII. kongresszusán - 1971 június 468
Felszólalás az újságírók aktívaértekezletén - 1971 november 475
Felszólalás a Lengyel Egyesült Munkáspárt VI. kongresszusán - 1971 december 500
Emlékezés Veres Péterre - 1972 február 506
Beszéd a magyar-román barátsági nagygyűlésen Bukarestben - 1972 február 513
Felszólalás az országgyűlés 1972 április ülésszakán - 1972 április

Különös asszony. Könnyebb a szelet marokra fogni, mint őt meghatározni. Éveken át úgy beszéltek róla: „Indira? Ó, igen kedves teremtés. És milyen szerény.” Az indiai politika vénei csak azért nem gáncsolták el, mert nem tartottak tőle. Ártalmatlan, nem ért a dolgokhoz, tapasztalatlan, határozatlan…
Valóban ilyen volt, és csak az apja halála utáni évek, a történelem kényszerűségei tanították meg arra, hogy mit kell tennie? Vagy jobbnak látta éveken át hallgatni, hogy amikor majd eljön az ő ideje, szólhasson? Ezt csak találgatni lehet. Egy bizonyos: ma ő testesíti meg India népei szemében azt az utat, amelyen Nehru elindult. S azok az emberek, akiknek súlyos napi gondjaik között ő jelenti a reményt, bíznak benne.

náučný lexikón

A könyv témája: annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy az egyes vallások milyen értelemben tekinthetők az általános vallási fejlődés különös alakjainak, sajátos típusainak.
Lukács József könyvének bevezetőjében arra tesz kísérletet, hogy megvizsgálja: miként következnek a munka elidegenülésének általános vonásaiból a vallási elidegenülés tipikus alapvonásai, milyen társadalmi folyamatokat tükröz vissza a természetfölötti létezők uralmának, teremtő erejének, mindenhatóságának és tökéletességének elképzelése, hogyan használják fel érdekeiknek megfelelően az ellentétes osztályok az ellentmondásos egységet alkotó vallások különböző – objektivisztikus és szubjektivisztikus – oldalait.
Ez az elméleti vizsgálat alapozza meg a továbbiakban az „ázsiai” termelési mód talaján sarjadt nagy vallások – a hinduizmus, a buddhizmus, a kínai univerzizmus – és a „nyugati” vallások – a kereszténység, az iszlám – típusának megkülönböztetését, meggyőzően bizonyítva, hogy ezek a különbségek csak gazdasági-társadalmi alapjaik különbségével összefüggésben értelmezhetők.
A könyv legterjedelmesebb részében a szerző a kereszténység vallási előzményeinek tipológiai vizsgálatát kezdi meg. Kimutatja, hogy a görög poliszok vallási fejlődésében is két ellentétes irányzat küzdelme figyelhető meg: egy statikusabb tendencia, amely az olümposzi istenek kultuszára támaszkodott – az eupatrida-nemesség érdekeivek összhangban –, és megjelenik, sőt egy ideig dominál is (Hésziódosznál, a Dionüszosz-kultuszban, az orfizmusban, majd a tragédia-íróknál) a vallásos burokban a történelmi tudat csírája is, amely a szofisták és atomisták koncepcióiban profán-világi arculatot ölt, először a gondolkodás történetében. Platón életművében jönnek létre azok az ideológiai képletek, amelyekre – a hellenizmus hosszú időszakát követően – a kereszténység támaszkodni fog.

Újkori történelmünkben talán nem is akad párja Adolf Hitler hírhedt alakjának.
Kispolgári család közepes tehetségű fia, festőművészi ambíciókkal. Katona az első világháborúban, majd szélsőségesen nacionalista politikus, fasiszta bandák fővezére. 1933 január 30-án pedig Németország kancellárja, nem kisebb célokkal, mint hogy a világ urává legyen. Ki is volt valójában ez a jelentéktelen külsejű ember? Hogyan válhatott egy időre Európa nagy részének diktátorává? Mi a fasizmus, melyet személyében démoni módon megtestesített? Illetve valóban démon volt-e? A történész Melnyikov és az újságíró Csornaja részletesen foglalkozik e kérdésekkel. A több évtizedes mítoszok szövevényéből kibontják Hitler alakját, s egyben megrajzolják századunk legizgalmasabb és legvéresebb éveinek krónikáját.

A ​,,szerzőt ugyanaz a cél vezette, mint előző könyveiben: szép mintákat adni a kézimunkázók kezébe és ezzel emelni népünk ízléskultúráját.
A keresztszemes hímzés a kézimunka ősi emlékeket őrző, nemzetközileg rendkívül kedvelt válfaja. A szerző foglalkozik a mintarokonság, mintavándorlás kérdéseivel. Miképpen lehetséges, hogy egymástól sok ezer kilométer távolságban élő népek bizonyos motívumai nemritkán csaknem azonos megformálásban jelenik meg? Ezeknek a motívumoknak valamikor jelképes értelmük volt, amelyek később a népművészetben elhomályosultak, csak díszítő szerepük maradt meg.
A könyv bevezetője ősi, mértanias motívumok, továbbá a gránátalma néhány jellegzetes példájának szemléltetése után a nemzetközileg legelterjedtebb motívum, az életfa a madárral sokféle változatát mutatja be. A minták elrendezésében nem a tájegységi szempont, hanem a jellegzetes motívumok és kompozíciós módok szolgálnak alapul. Külön-külön csoportot alkotnak a középkori, a szőtteseredetű, a reneszánsz és a törökös, valamint a későbbi stílushatásokat tükröző minták a barokktól a szecesszióig.
A szerző mindazzal, amit elmond a jelek, jelképek értelméről, a mintarokonságról, a történelmi stílusok hatásáról, a szomszédos népek kölcsönhatásáról, a hagyományról – látni is tanít, hogy ne csak gyönyörködéssel végezzük a munkát, hanem tudjuk is, mit csinálunk, művelődéstörténeti ismeretekkel is gyarapodjunk.
A kötet több mint 200 képet és ugyanannyi leolvasható mintalapot tartalmaz, köztük néhány érdekes külföldi mintát is, melyek kivarrására bizonyára sokan fognak szívesen vállalkozni, A technikai kivitelezést segíti a különböző öltésmódok ismertetése.