Román.

Klasický román.

Kevés író klasszikus már életében is. Ilyen író volt Sinclair Lewis. szerte a világon olvasók milliói az ő regényein keresztül ismerték meg a két világháború közötti Amerikát. Még kevesebb az olyan író, akinek klasszikus alkotásai egyúttal „best-seller”-ek is. Példa erre az Arrowsmith. Harminckét éve írta meg Sinclair Lewis ezt az első orvos-regényt, ő tette „divatossá” ezt a témát. Azóta száz meg száz regény jelent meg az orvosok életéről és munkájáról, de egyik sem közelítette meg az Arrowsmith mély demokratizmusát, emberiességét, becsületességét. Martin Arrowsmith alakja a 30-as évek haladó magyar olvasóinak is egyik eszményképe lett és ma sem veszített semmit nagyságából.

Egy anatóliai görög faluban húsvét táján összeülnek az elöljárók. Nagy gondban vannak: a következő évi passiójáték szereplőit kell kijelölniük. Sok vita után Krisztus szerepét Manolioszra, a fiatal pásztorra bízzák. Manoliosz és társai – az apostolok, akik között ott van a földesúr fia is – őszinte szívvel, nagy elmélyüléssel készülnek szerepükre. Ám Krisztus eme igazi követői akaratlanul is szembekerülnek az emberi gonoszsággal. Fellépésük drámai eseményeket von maga után, melyek során mindenki megmutatja igazi arcát.

William Somerset Maugham (1874-1965) hosszú élete során mindvégig hűséges maradt az elbeszélés műfajához. Maugham legjellegzetesebb tulajdonsága a józanság. Világos, áttekinthető történet, érdekes, lehetőleg sohasem túlságosan bonyolult karakterek, mértéktartó pszichológia jellemzi elbeszéléseit. Akár az angol társadalom furcsaságaival foglalkozik, akár a brit gyarmati tisztviselők életéről ír – mi lett belőlük idegenben, milyen tragédiákhoz vezetett számkivetésnek beillő helyzetük –: megbízható, szilárd építmény a maguhami próza, az olvasó azonnal eligazodik ebben a sohasem monumentális, sohasem bonyolult szerkezetű, de könnyed, ízléses épületben. Nem katedrális és nem is romantikus kastély, praktikus lakóház, melynek ablakain át olykor az élet izgalma is betör.

Tizenhét ​,,inch, azaz negyvenhárom centi, úgy is mondhatnánk, szűk két arasz – ekkora Scarlett O`Hara dereka, és erre nagyon büszke. A gazdag, déli földbirtokos lánya minden ujjára kap udvarlót, de neki csak egy kell: Ashley Wilkes. A férfi azonban mást vesz feleségül. Scarlett bosszúból férjhez megy, éppen azon a napon, amikor kitör az amerikai polgárháború.
Az elkényeztetett, magabiztos tizenhat évesből nagyon gyorsan felnőtt lesz a háború szörnyűségei között. Egyet akar csak: megtartani a családi birtokot, amiért akár az ördöggel is szövetkezne. Három férj, három gyerek, a beteljesületlen szerelem – a könyv végén, tizenkét évvel később, Scarlett felelősségteljes nő, aki kezdi érteni az életet.

Margaret Mitchell egyetlen regénye 1936-ban jelent meg, és óriási sikert aratott. Azonnal megfilmesítették a kor szupersztárjaival, és Scarlettet a legtöbben azóta is a gyönyörű Vivien Leigh alakjában képzelik el. Pedig „nem volt szépség”, de ezt a férfiak nem tudták megítélni, , „annyira elbűvölte őket”. Érdemes tehát elolvasni a regényt akkor is, ha a filmet – talán többször is – láttuk már: az alakok összetettebbek és elevenebbek – nemcsak Scarlett, hanem Ashley Wilkes és az ördögi Rhett Butler is…
Készült a regényből több musical is, sőt Magyarországon Dvořák zenéjére hatalmas sikerű balett. S mindeközben a könyvet minden új generáció felfedezi magának. Amerikában a Biblia után a legnépszerűbb mű, harmincmillió példányban kelt el.
Magyarra már 1937-ben lefordították, azóta olvashatjuk – és olvassuk is.

Philip Roth méltán híres regénye, a Sabbath színháza egy vénülő bábjátékos, Morris „Mickey” Sabbath nagyszabású tragikomédiája, akinek megbotránkoztató, szélsőséges élvezeteket hajszoló erotomán élete lényegében maga is színház. A hatvannégy éves Sabbath lelki társának, évtizedes szeretőjének halála után züllött életművének utolsó felvonásába kezd.

Philip Roth remekművének megrázó ereje nem csak a szerzőre jellemző sötét humorral és sokszor zavarba ejtő kendőzetlenséggel tálalt szexuális kalandozásokban keresendő. A Sabbath színházának legnagyobb bravúrja sokkal inkább abban rejlik, hogy a főszereplő múltjának és személyiségének aprólékos boncolásán keresztül látni engedi a perverziók mögött meghúzódó traumákat és feldolgozhatatlan veszteségeket, és ezáltal képes empátiát ébreszteni olvasójában Sabbath első pillantásra végtelenül idegennek tetsző, valójában azonban nagyon is emberi színjátéka iránt.

Walesi tájak, zöldellő mezők és kormos bányavároskák, eldugott tanyák, szürke, nyugalmas kisvárosok a színhelye Rhys Davies novelláinak. Alakjai szenvedélyesek szerelmükben, gyűlöletükben, hétköznapi, eseménytelennek tűnő életüket heves indulatok, erős érzések rázzák meg. Az izgalmas, fordulatokban gazdag történetek komoly mondanivalóját az író eleven humora gazdagítja.